– hangsúlyozza Fellegi Tamás is. Az Amerika-szakértő emlékeztet, hogy a gazdasági eredmények a járvány megjelenése előtt minden társadalmi rétegben éreztették hatásukat, ennek köszönhető, hogy Trump – miközben megtartotta a hagyományos republikánus bázist, a felső-középosztályt – növelni tudta támogatottságát mind a munkásrétegek, mind az etnikai kisebbségek körében. „Elég csupán arra a tényre gondolni, hogy az egyik legjelentősebb csatatér-államot, Floridát Trump a spanyol ajkúak szavazataival nyerte meg” – érvel Fellegi.
2016-ban Trumpnak sikerült elhódítania a demokratáktól a munkásszavazók egy részét, és bár a mostani elnökválasztáson sokuk visszaszavazott Joe Bidenre – a demokratapárti elnökjelölt velük nyert a „rozsdaövezet” államaiban, Wisconsinben és Michiganben –, mégis, a republikánusok így is a korábbinál jelentősebb munkástámogatottságot mondhatnak magukénak.
„A 2020-as választás nagy meglepetése Trump és a republikánusok jó szereplése a fekete férfiak, a latinók, az ázsiaiak körében” – mutat rá a már fentebb jelzett másik támogatói rétegre Mándi Tibor is.
Donald Trump elnöksége a Republikánus Párt karakterét is megváltoztatta: a GOP markánsan jobboldali lett,
az „Amerika mindenek előtt” programmal eljött a „nemzeti konzervativizmus” időszaka a párt számára.
„Az ő nevével fémjelzett nacionalista-populista irányvonal fogja meghatározni a következő időszak amerikai konzervativizmusát. Egyelőre a régi motorosok vannak vezető pozíciókban, de már a Tucker Carlson-féle nemzeti, vagy a Ben Shapiro-féle anti-gender, anti-identitás konzervativizmus is dinamikus a pártban” – vélekedik Fellegi.
„A „nemzeti konzervativizmus” eszméje körül Yoram Hazony vezetésével egy erős szellemi bázis alakult ki, ám nekem – mivel az amerikai hazafiság mindig is erősen elvi-ideológiai természetű volt – vannak kétségeim a tekintetben, hogy ez az irányzat képes lesz-e az országos politikában valódi áttörést elérni” – teszi hozzá Mándi. „Számos új tehetség jelent meg a trumpi új hullám hátán, akik népszerűbbé és hitelesebbé tudják tenni a pártot az afroamerikai és a hispán hátterű szavazók körében. Ilyen tehetség Észak-Karolina frissen megválasztott kormányzó-helyettese, az afroamerikai Mark Robinson” – magyarázza Stumpf István.
Donald Trump támogatói a választási visszaélések ellen tüntetnek november 7-én Atlantában
„Trump négy évvel ezelőtti ígérete úgy hangzott, hogy a „birodalmi Amerika” helyett jön a „nemzetállami Amerika” korszaka, ez pedig a párt neokon befolyástól való „felszabadítását” is jelentette” – emlékeztet Fellegi Tamás. És valóban csökkent a befolyásuk, ahogy
Trump szakított a neokonzervatívok harcias, háborúkat kezdeményező külpolitikájával
(bár a konfrontációkat az elnök is szinte kereste), illetve a gazdaságpolitikában finomította saját irányait a neokonzervatívok feltétlen szabadpiaci álláspontjához képest.
„Trump a „mocsár” lecsapolást a saját pártján kezdte" – hívja fel a figyelmet Stumpf István. A volt kancelláriaminiszter szerint az elnök a 2018-as félidős választásokra már átvette a Republikánus Párt irányítását, kiszorította azokat, akik nem támogatták „America First” nevű programját, stratégiai célkitűzéseit. 2020-ra pedig eléri, hogy a Republikánus Párt megőrzi többségét a Szenátusban, erősíti pozícióját a Képviselőházban, megszerzi a kormányzói posztok többségét, és stabilizálja a konzervatív többséget a Legfelsőbb Bíróságon.
A kormányzati mérleg: újra naggyá tette-e Trump Amerikát?
„Gazdasági értelemben abszolút, minden koronavírus-járvány előtti mutatót tekintve, volt munkahelyteremtés és gazdasági növekedés” – fejtegeti Fellegi Tamás. „A Trump-kormány nem indított új háborút, de részt vett az Iszlám Állam szétverésében. A Közel-Keleten történelmi békefolyamatok indultak meg, még a Koreai-félszigeten is történelmi pillanatok játszódtak le”. Az NKE oktatója szerint Trump ugyanakkor sok esetben meggondolatlan külpolitikai döntéseket is hozott, amelyekkel gyengítette hagyományos szövetségi rendszerét, a világ szemében pedig növelte a negatív Amerika-képet.
„Az általa (illetve részben politikai ellenfelei által is) gerjesztett politikai megosztottság, a súlyos belső konfliktusok összességében inkább rontották, mint javították az Egyesült Államok helyzetét, mind bel-, mind külpolitikai értelemben” – értékeli a kormányzati teljesítményt Mándi Tibor. Mint mondja, Trump ugyanakkor elindított változásokat, amelyeknek a pozitív gyümölcsei később érhetnek be.
Donald Trump minden bizonnyal nagy fölénnyel nyerte volna meg az elnökválasztást, ha nem tör ki a covid-járvány – vélekedik Stumpf István.
A gazdaság stabil növekedést mutatott, rekord alacsony volt a szegénységi ráta, a kormányzat csökkentette a vállalati adókat.
„A társadalompolitikában alacsonyan tartotta az afroamerikai munkanélküliséget, szigorította a bevándorlás feltételrendszerét, fellépett a BLM-féle zavargásokkal szemben, a külpolitikában pedig nagy sikere a közel-keleti békeegyezmény tető alá hozása volt. A Gallup felmérése szerint az amerikaiak 56 százaléka mondja azt, hogy most jobban élnek, mint 2016-ban” – sorolja az eredményeket az NKE kutatóprofesszora.
Trump két nappal az elnökválasztás után sajtótájékoztatóra érkezik a washingtoni Fehér Házban
Melyek voltak tehát a Trump-ciklus legnagyobb konkrét sikerei? Fellegi Tamás szerint a leghosszabb érvényű siker a bíróságok, benne a Legfelsőbb Bíróság konzervatív szemléletű átalakítása, amely évtizedekre meghatározhatja majd a társadalmi folyamatok irányát. A volt miniszter emellett sikernek könyveli el az amerikai gazdaság teljesítményét, illetve a közel-keleti békefolyamat új pályára állítását is.
Stumpf István szintén azt tartja a Trump-kormányzat kiemelkedő sikerének, hogy
egy generációnyi időre bebiztosította a szövetségi Legfelsőbb Bíróságon a konzervatív többséget.
„Elnöksége alatt három főbírót nevezett ki, és ezzel 6:3-ra módosította a konzervatív-liberális arányt Amerika legnagyobb hatalmú bíróságán. A konzervatív jogászokból álló szakmai szervezet, a Federalist Society segítségével több mint 220 olyan szövetségi bírót nevezett ki, akik elkötelezettek a konzervatív értékek, illetve az alkotmány eredeti értelmének és szövegének védelme mellett” – magyarázza a volt alkotmánybíró. Külpolitikai sikernek pedig azt tartja, hogy a korábbi elnökökkel szemben Trump nem indított újabb háborút, a külföldi konfliktusokban szolgálatot teljesítő amerikai katonákat pedig igyekezett hazahozni.
„A sikerek közül a gazdaságpolitikát, mindenekelőtt a nagymértékű adócsökkentést és az agresszív deregulációt, illetve az ennek köszönhető gazdasági fellendülést, a rekord alacsony munkanélküliséget emelném ki” – folytatja a sort Mándi Tibor. Az ELTE egyetemi docense szintén fontos momentumnak tartja a szövetségi bírósági kinevezéseket, valamint a külpolitikai eredményeket is: a Kínával és Iránnal szembeni határozott fellépést, az Iszlám Állam felszámolását és az izraeli-arab békemegállapodások tető alá hozását.
Végül, elemzésünk végén érdemes tisztázni, mik voltak a Trump-kormányzat legnagyobb kudarcai. Hiszen jelen állás szerint Donald Trump elvesztette az elnökválasztást – bár még a jogorvoslatok folyamatban vannak –, a választók egy része elégedetlen volt elnöki teljesítményével. Erre a kérdésre mind a három, általunk megszólaltatott szakember azonos választ adott: az egyik kudarc az egészségügyi rendszer elmaradt átalakítása volt, vagyis, hogy a visszavont Obamacare helyett a kormányzat nem vezetett be egy másik programot,
a másik hiba pedig a koronavírus-járvány alábecsülése volt, Trump rosszul kezelte az egész amerikai társadalmat sújtó csapást.
„Szinte bizonyos, hogy gyakorlatilag ez a kettő vezet Trump választási vereségéhez, hogy ha végül hivatalosan is Joe Biden lesz a következő amerikai elnök” – vonja le a végső tanulságot Fellegi Tamás.
fotó: Stumpf István, Fellegi Tamás (NKE), Mándi Tibor (ELTE ÁJK), MTI